[ Pobierz całość w formacie PDF ]
egyszerqen visszautasítana, ha arra vetemednék, hogy jelentkezem náluk. Az orvos hevesen megrázta a fejét. Esztelenség! Boldogok lennének, ha valaki segítene rajtuk. Ön természetesen nem tudhatja, valóban így lenne-e. Ha minden magyarázkodás nélkül bejelentené magát, azt hihetnék, csak a kíváncsiság hozta Schönauba. Ha azonban tényleg segíteni akar, az isten áldja meg érte, akkor kieszközlöm, hogy fogadják. Hogyan, doktor úr? kérdezte Ralf, hangjában reményteli nyugtalansággal. A lehetQ legegyszerqbben. Holnap ismét meglátogatom a hölgyeket. Akkor azonnal be is vezetem, és bemutatom a grófkisasszonynak és édesanyjának. Ralf mélyen ülQ, szürke szeme az orvoséra tapadt. Homloka kipirult a hirtelen hátravetett kalap alatt. Szaván fogom, doktor úr! Mikor és hol találkozunk? Mondjuk, délben, ugyanott, ahol ma. Megfelel önnek az idQpont? Természetesen. Pontos leszek. Dr. Hartling megindultan tette Ralf vállára a kezét.. Mindig tudtam, hogy ön nagyszerq ember és lélekben arisztokrata. Le a kalappal! Ralf kifejezésteli, vékony ajka megremegett. Ne szégyenítsen meg, amiért egyszerq embertársi kötelességemet akarom teljesíteni. Hát, fogadók, ez az egyszerq embertársi kötelesség a legtöbb embert meg fogja lepni. Ezt a grófkisasszony is jól tudta, mikor azt mondta, hogy a bajban nemigen akadnak barátok. Elfogadja egy olyan ember segítségét, aki nem tartózik a köreibe? Segítséget nem kérne, de nem olyan rátarti, hogy a barátságosan nyújtott segítQ kezet el ne fogadná. Nagy kQ esett le a szívemrQl, kedves Jansen úr, és tudom, hogy a hölgyek nem fogják visszautasítani. Sajnáltam, hogy nem tudok segíteni, fQleg a grófkisasszony és Lotte miatt. Köztünk szólva, nagy rejtély nekem, hogy lehetnek von Schönau asszonynak ilyen pompás gyermekei. Ennek az önhitt, hiú teremtésnek, aki maga is vétkes a szerencsétlenségében. De épp eleget fog vezekelni érte. Ralf Jansen ezt csak fél füllel hallotta. Pulzusa hevesen vert az izgalomtól, és olyan nyugtalanul húzta meg a gyeplQt, hogy a tüzes lovai ficánkolni kezdtek. Hohó, mit mqvelnek ezek a betyárok? kérdezte az orvos. Ralf összeszedte magát. Szíve mélyén azonban izgalommal telve várta, hogy másnap megismerje Dagmart. Milyen boldog leszek, ha segíthetem, védhetem és oltalmazhatom Qt gondolta. Az orvos tovább fecsegett, fogalma sem volt róla, Ralf mennyire felindultan várja, hogy Dagmarral találkozhasson. Kifejezte örömét, amiért Jansen úr egy kissé rendbe hozza a Schönaui kusza viszonyokat. Önt nem fogják zaklatni a hitelezQk. Móresre tanítja Qket. Ha ezek a faragatlan, pénzsóvár fickók látták volna, hogy ön a grófkisasszony mellett áll, elöntötte volna Qket az epe. Arcátlanul megalázták a grófkisasszonyt. Persze, senki sem szeret pénzt veszíteni. De ha nem fektették volna bizonytalan dolgokba, nem lennének veszélyben. Persze, ezek az alakok ebbQl is meg akarják szedni magukat. Ha valaki megszorul, szégyentelenül hasznot akarnak húzni belQle. Schönau urát már leterítették, és most a megmaradtakra vetik magukat. Ralf halántékán kidagadtak az erek. Nem fogják tovább terhelni a hölgyeket, ha megengedik nekem, hogy fellépjek az érdekükben. Bravó, Jansen úr. Nincs kétségem afelQl, hogy elbánik a bandával. Hamar elszaladt az idQ, és nemsokára feltqnt elQttük a város. Ralf a lakására vitte az orvost, ahol elbúcsúztak egymástól. Aztán a városon keresztül az út egy részén visszahajtott, hogy egy másik városrészbe menjen. Útközben találkozott a doktor kocsijával. Intésére szolgája leugrott a bakról, és ismét felült mellé. Ralf a vasútállomás elQtt hajtott el. Már messzirQl látta, amint Korff báró két hölgy társaságában, díszes egyenruhájában kilép a kapun. A hölgyekben felismerte Volkmann bankár hitvesét és unokahúgát. Korff a hölgyeket lovagiasan a várakozó autóba segítette. . A jelentéktelen külsejq, ha nem is csúnya Lisa Volkmann kisasszony rózsacsokrot tartott a karján. Mikor beszállt, arcát a rózsákba temetve, huncut mosollyal nézett Korffra. A báró viszonozta a lány pillantását, illedelmesen megcsókolta a nagynéni kezét, és meghajolt a hölgyek elQtt. Ralf az egész jelenetet megfigyelte. Vak dühöt érzett a báróval
[ Pobierz całość w formacie PDF ] zanotowane.pldoc.pisz.plpdf.pisz.plkarro31.pev.pl
|